4. fejezet: Haza kéne menned.

Egész este unatkoztam.. Miutàn Justin kiviharzott a szobàmbol megirtam a matekleckét, hogy a tanàr még se boruljon ki, és utàna csak néztem magam elé.. Nem tudtam mit csinàljak. Csak az tudott jàrni a fejembe, hogy mekkora egy seggfej az a gyerek. Nem értem miért olvadozik tole mindenki. Jo oké 3 nappal ezelott én is helyesnek tartottam.
10 perc gondolkodàs utàn arra jutottam, hogy inkàbb neki àllok rajzolgatni, hàt ha kijon egy egész elfogadhato valami. Megkerestem a tolltartomat, elovettem egy szép fehér lapot, és neki is àlltam a "mestermuvemnek". Imàdom az emberek hàtulrol rajzolni. Csinàltam egy egy arànylag elfogathato kort, amire a làny hajàt keztem rajzolni. Egymàs utàn huztam a vonalakat, amibol végul egy gyonyoru hajkorona szuletett. Kivettem a tolltartombol a kello szineseket, és kiszineztem, hogy még élethubbnek tunjon az egész. Mikor kész lettem leronhatnam a konyhàba a rajzlappal a kezembe, majd megmutattam anyukàmnak. Imàdtam azt hallani, ahogy anyu dicsérget, mikor valamit készitek.
-Ez csodàlatos lett kislànyom. Nagyon buszke vagyok ràd.-mondta mikozbe a rajzomat csodàlta.
-Koszonom.-vettem elo az 1000 wattos mosolyomat.
Ismét felrohantam az emeletre, de most a furdo felé vettem az irànyt, hogy elkészitsem magam a lefekvésre. Levettem az iskolai ruhàmat, és a puha\kényelmes pizsimbe bujtam. Olyan arayos az a ruhadarab. Van rajta egy ilyen cuki cica, éés ahw. Imàdom a cicàkat. Ha rajtam mulna lenne vagy 100 macskànk, de anya nem engedi. De azért van egy akit Garfield-nak hivnak. Tok dagi szegény, és egész nap alszik, szoval a név tokeltesen illik rà. Visszatérve: Osszefontam a hajam, megmostam a fogam, és lemostam a sminkem. Mikor màr késznek nyilvànithattam magam az alvàshoz, elsétàltam a szobàmba, lekapcsoltam a villanyt, és szépen bebujtam az àgyikomba.

Màsnap iskolàba benet, mint mindig bekopogtam Bellàékhoz, és egyutt indultunk el ujra.
-London.. mondani szeretnék valamit.-kezdte mondandojàt a baràtnom.
-Hallgatlak.-vàlaszoltam mosolyogva, hogy kicsit elnyomjam a komolysàgot.
-Tegnap est-e.. le-lefekudtem Austin-nal..
-Tessék?!
-Ezzel csak annyit szeretnék mondani, hogy osszejottunk.. és ja.-folytatta Bell.
-Oulok nektek. Mondjuk szerintem mindenki tudta, hogy ez  lesz a vége. Egyfolytàba egyutt voltatok, olelgettétek egymàst. De szerintem a szexet tartogathattàtok volna kicsit késobre.. nagyon korai volt ez még.
-Tudom. Lehet nem volt helyes, de nagyon élveztem.

Hàt igen.. a kinos pillanat amikor a baràtnod elobb veszti ek a szuzességét, mint te.. De mindegy is. Nagyon orulok, hogy Bella megtalàlta a magàhoz valo pasit. Bàr kicsit zavar, hogy a legjobb baràtom az de nem baj. Beérve a suliba az volt az elso dolgom, hogy odarohanjak Austin-hoz.
-Na milyen a baràtnos élet?-kérdeztem fulig éro vigyorral.
-Hàt eddig egész jo. De mondjuk még csak 9 oràm volt tapasztalni, és abbol 8 àtaludtam.

A suliban nem tortént semmi érdekes. Ahogy Justin megjosolta, nem is talàlkoztunk. Codyval sem talàlkoztam sajnos. Gondolatmenetembol az zokentett ki, hogy nekem jott valaki, vagy ha jobban tetszik neki mentem valakinek.
-Oh ne haragudj, nem akartam.-nézett ràm Cody, még mindig gyonyoru kék szemekkel.
Emlegetett szamàr..
-Semmi gond. Sajnàlom, hogy végul nem tudtuk egyutt megcsinàlni a matek leckét.-mondtam szomorkodva.
-Igen, èn is nagyon sajnálom.
Az ezt követő 3 órát vele töltöttem. Imádom benne, hogy bármi törtènjék mindig mosolyog. Végig hallgat ha kell, és tudja, hogy nekem is elmondhat bármit. Hazakísért majd az ajtóban állva elhatároztam, hogy beengedem a házba. Nekem az ilyen "minden pasit felengedek magamhoz" dolog még új.
-Kérsz valamit inni, esetleg enni?-kérdeztem legújabb barátomat.
-Egy pohár vizet elfogadok.
Elővettem egy poharat a szekrényből, majd öntöttem bele vizet. Odanyújtottam neki a poharat majd Ő egy "köszönömmel" viszonozta a gesztust. Pár perccel később felmentünk a szobámba, lehuppantunk az ágyra, majd nagy beszélgetésbe kezdtunk.
Hamar eltelt az idő, de ezt egyikönk sem vette észre.
-Cody.. későre jár.. nem kéne hazamenned?-kérdeztem.
-De kéne...-válaszolt......... majd megcsókolt.




Sziasztooook! Mindennél jobban sajnálom, hogy ennyit késett a rész. Azt is sajnálom, hogy Justin nem kapott több szerepet ebben a részben.. és azt is sajnálom, hogy a rész félig ékezettel- félig ékezet nélkül van..
Mielött megkérdőjeleznétek a blog Justin-os, csak kell egy kis elősztori, hogy majd szépen kialaluljon az egész.
Nagyon szeretném megköszönni a 4 feliratkozót és a majdnem 1700 oldal megtekintèst.
Mivel 3 nap múlva karácsony ezért én is készültem nektek ajándékkal. De mindet a maga idejében. <3
Puszi.
~N